(Spider-Man: Homecaming)
Rendező(k): Jon Watts
Író(k): Jonathan Goldstein, John Francis Daley, Jon Watts, Christopher Ford, Chris McKenna, Erik Sommers
Főbb szereplők: Tom Holland, Michael Keaton, Robert Downey Jr., Jon Favreau, Jacob Batalon, Laura Harrier, Marisa Tomei
Eredeti megjelenés: 2017. július 7.
Magyar bemutató: 2017. július 6.
A következő cikk helyenként spoilereket tartalmazhat, ezeket feketével kihúzom, és a részlet kijelölésével olvashatóak el: mint pl. ez a rész.
Az első szuperhősös emlékem Pókemberhez köthető. Illetve akkoriban már ismertem Supermant és Batmant is, de Pókember volt az, akit igazán megkedveltem, már a rajzfilmsorozatokban is. Az első emlékem arról, hogy elkezdtem nézni a Sam Raimi-féle Pókember filmet valamikor alsós koromból van, amikor is az egyik reklámnál sajnos elaludtam, ezt később a TV2-s vetítésnél pótoltam be. Aztán a TV2 leadta a 2.részét, majd a 3.részt is, és megszerettem az egész trilógiát, még a(z amúgy néha elég jogosan) sokat szidott lezárását is. Ezért is voltam nagyon bezsongva, amikor bejelentették hogy új rendezővel érkezik egy 4.rész, és akkor már az se zavart, hogy Tobey Maguire-t is le kell cserélniük Andrew Garfield-ra. Ám amennyire vártam a filmet, annyira volt csalódás az, hogy végül inkább reboot-olták. Tavaly vagy tavalyelőtt meg is szemléltem ezt az újraindítást: nem volt rossz, de sajnos túl kevésnek éreztem, és picit túlbonyolítottnak is. Aztán jött a második rész, ami viszont valami iszonyúan borzalmas lett, Elektro kivételével nem is volt igazán nagy pozitívuma számomra. Ezután az élmény után elkeserített, hogy mennyire nem bír ráébredni a Sony, hogy Pókember nem elég erős egy önálló univerzum építésére: a Sinister Six még érdekelt is, de a 3.részét egyáltalán nem vártam, még a Venom filmet sem igazán, és ilyenkor jutott eszükbe egy May nénis spin-off, amiben Peter nagynénije kémnek állna. De aztán szerencsére a Sony ráébredt erre, beszedte a gyógyszerét, és ment leszerződni a Disney-vel.
A szerződés értelmében a Disney-Marvel Studios társulás felhasználhatja a karaktert a Marvel Filmes Univerzum filmjeiben, viszont az önálló filmeket a Sony-val közösen csinálják, és a bevétel teljes egészében a Sony-hoz vándorol (viszont a játékeladásokból érkező pénz a Marvel-é). Ezzel pedig be is vonták Peter Parkert az univerzumba, be is mutatkozott az Amerika Kapitány: Polgárháborúban Tom Holland szerepében, és bár a képregénnyel ellenben itt nem volt kulcsszerepe szerintem egész jól oldotta meg a karaktert. És végül elérkeztünk idáig, az MFU-s Pókember első saját filmjéig.
A történet szerint Peter Parker (Holland) unottal éli mindennapjait, délután viszont Pókemberként tevékenykedve... unja tovább mindennapjait a kicsinyes problémák megoldásával. A nagy áttörésre vár, hogy komolyan vegyék és nagyobb dolgokat vihessen véghez, ami meg is jelenik, amikor űrtechnológiás fegyverekkel rabló emberekre csap le. A szálat a Keselyűhöz vezetnek (Michael Keaton), aki a harcok után talált technológiákat gyűjtögeti össze és használja fel majd adja el bűnözőknek. Vasember (Robert Downey Jr.) tiltása ellenére Pókember szembeszáll vele, nem számolva hogy ez milyen következményekkel járhat.
Író(k): Jonathan Goldstein, John Francis Daley, Jon Watts, Christopher Ford, Chris McKenna, Erik Sommers
Főbb szereplők: Tom Holland, Michael Keaton, Robert Downey Jr., Jon Favreau, Jacob Batalon, Laura Harrier, Marisa Tomei
Eredeti megjelenés: 2017. július 7.
Magyar bemutató: 2017. július 6.
A következő cikk helyenként spoilereket tartalmazhat, ezeket feketével kihúzom, és a részlet kijelölésével olvashatóak el: mint pl. ez a rész.
Az első szuperhősös emlékem Pókemberhez köthető. Illetve akkoriban már ismertem Supermant és Batmant is, de Pókember volt az, akit igazán megkedveltem, már a rajzfilmsorozatokban is. Az első emlékem arról, hogy elkezdtem nézni a Sam Raimi-féle Pókember filmet valamikor alsós koromból van, amikor is az egyik reklámnál sajnos elaludtam, ezt később a TV2-s vetítésnél pótoltam be. Aztán a TV2 leadta a 2.részét, majd a 3.részt is, és megszerettem az egész trilógiát, még a(z amúgy néha elég jogosan) sokat szidott lezárását is. Ezért is voltam nagyon bezsongva, amikor bejelentették hogy új rendezővel érkezik egy 4.rész, és akkor már az se zavart, hogy Tobey Maguire-t is le kell cserélniük Andrew Garfield-ra. Ám amennyire vártam a filmet, annyira volt csalódás az, hogy végül inkább reboot-olták. Tavaly vagy tavalyelőtt meg is szemléltem ezt az újraindítást: nem volt rossz, de sajnos túl kevésnek éreztem, és picit túlbonyolítottnak is. Aztán jött a második rész, ami viszont valami iszonyúan borzalmas lett, Elektro kivételével nem is volt igazán nagy pozitívuma számomra. Ezután az élmény után elkeserített, hogy mennyire nem bír ráébredni a Sony, hogy Pókember nem elég erős egy önálló univerzum építésére: a Sinister Six még érdekelt is, de a 3.részét egyáltalán nem vártam, még a Venom filmet sem igazán, és ilyenkor jutott eszükbe egy May nénis spin-off, amiben Peter nagynénije kémnek állna. De aztán szerencsére a Sony ráébredt erre, beszedte a gyógyszerét, és ment leszerződni a Disney-vel.
 |
Amúgy vetítés előtt kiraktak
két vödörnyi elhasználódott
posztert, amiket ingyen lehetett
elvinni. Én ezt választottam.
|
A szerződés értelmében a Disney-Marvel Studios társulás felhasználhatja a karaktert a Marvel Filmes Univerzum filmjeiben, viszont az önálló filmeket a Sony-val közösen csinálják, és a bevétel teljes egészében a Sony-hoz vándorol (viszont a játékeladásokból érkező pénz a Marvel-é). Ezzel pedig be is vonták Peter Parkert az univerzumba, be is mutatkozott az Amerika Kapitány: Polgárháborúban Tom Holland szerepében, és bár a képregénnyel ellenben itt nem volt kulcsszerepe szerintem egész jól oldotta meg a karaktert. És végül elérkeztünk idáig, az MFU-s Pókember első saját filmjéig.
A történet szerint Peter Parker (Holland) unottal éli mindennapjait, délután viszont Pókemberként tevékenykedve... unja tovább mindennapjait a kicsinyes problémák megoldásával. A nagy áttörésre vár, hogy komolyan vegyék és nagyobb dolgokat vihessen véghez, ami meg is jelenik, amikor űrtechnológiás fegyverekkel rabló emberekre csap le. A szálat a Keselyűhöz vezetnek (Michael Keaton), aki a harcok után talált technológiákat gyűjtögeti össze és használja fel majd adja el bűnözőknek. Vasember (Robert Downey Jr.) tiltása ellenére Pókember szembeszáll vele, nem számolva hogy ez milyen következményekkel járhat.
Ritkán érzem azt MFU filmnél, hogy igazán aggódok a minősége miatt (most amúgy a Thor: Ragnaroknél is ezt érzem), de ennél eléggé aggódtam, hogy a Sony beleszólása miatt mennyire lett rossz a végeredmény. De megnyugodhatunk, mert bár az előzmény trilógiához nehezen ér fel, de sokkal jobban megközelíti azt minőségben, mint A csodálatos Pókember filmek. Hollanddal ezúttal újra egy tényleg lúzer tinédzsernek kinéző srácot hoztak be (Andrew Garfield nem igazán nézett ki annak), és nem kezdik el hamar kiszedni az iskolából mint az előző verziók (a Maguire-s már az első részben, a Garfield-es pedig a második részben), hanem ameddig lehet ott fogják tartani, ezzel egy kvázi felnövéstörténetet adnak vele elő. A látvány rendben volt, nem vitték túlzásba, és a végső csatában se túlták túl az akciót (ezt viszont jó lenne ha a DC átvenné tőle, mert eddig eléggé ezt csinálták).
A zene... nos, az összes szuperhősfilm zenéje kezd egyre jellegtelenné válni, az elmúlt pár évben nem sok emlékezetes szám maradt meg belőlük (talán csak a BvS-ből 3 szám, a Hangya főcímzenéje, meg pár szám az X-Men - Az eljövendő múlt napjaiból). Ezen a Disney házi zeneszerzője, Michael Giacchino se igazán tudott javítani, viszont még így is sikerült pár jó számot csinálni, például a Keselyű theme song-ját vagy a stúdió logója alatt szóló, az 1967-es kultikus Pókember rajzfilm főcímdalának újrahangszerelt változatát.
És akkor a szereplők.
Tom Holland jó választás volt a még tizenéves Pókembernek, aki még esetlenkedik, tesztelgeti az erejét, ám ennek ellenére türelmetlenül várja, hogy végre nagyobb dolgokba is belecsapjon. Jól működött a barátját, Ned-et játszó Jacob Batalon is, bár néha hiányoltam egy Harry Osborn-t azért ő is megtette. Ott volt még Flash, aki a kigyúrt szemét izompacsirtából egy gazdag szemét sznobbá vált, de a félelmeim ellenére jóra sikerült. Az viszont még mindig zavar, hogy a 30 évesnek kinéző Marisa Tomei lett May néni, és hiába ponkodnak is ezzel, engem továbbra is idegesít
Hálisten a film nem vált egy Vasember 3.5-é, sőt, Robert Downey Jr. még kevesebbet is szerepelt mint amennyit vártam. A mentor-tanítvány szerep jól működött közte és Holland között, adott pár jó poént most is - bár azért érződik, hogy eléggé megviselt már a karakter -, és persze az új filmmel új Vasember felszerelés is járt. (Bár az kicsit álszent hogy nem veszi be a Bosszúállókba, mivel lényegében jelenleg nem is igazán van Bosszúállók: igazából csak ő meg Vízió maradt a tagok közül). Jó volt újra látni Happy-t is, és bár nem sokan kedvelik, én örültem hogy végre Gwyneth Platrow is visszatért egy jelenet erejéig mint Pepper, ha már a Polgárháborús utóforgatásos jelenetét nem rakták végül be.
Ott volt még Liz Allen, hogy felhasználjanak egy még filmekben be nem mutatott Pókember szerelmet. A színésznő jól alakított, de ez a szerelmi szál az előzőekhez képes elég kidolgozatlan volt. Ott volt még Zendaya is, aki elviselhető volt, de igazából csak azért szerepelt a filmben, hogy a Disney a tiniknek készült sorozataiból is belerakjon valakit. És ha a film végén tényleg arra utaltak, hogy ő lesz Mary Jane, akkor kicsit ideges leszek az írókra..
A zene... nos, az összes szuperhősfilm zenéje kezd egyre jellegtelenné válni, az elmúlt pár évben nem sok emlékezetes szám maradt meg belőlük (talán csak a BvS-ből 3 szám, a Hangya főcímzenéje, meg pár szám az X-Men - Az eljövendő múlt napjaiból). Ezen a Disney házi zeneszerzője, Michael Giacchino se igazán tudott javítani, viszont még így is sikerült pár jó számot csinálni, például a Keselyű theme song-ját vagy a stúdió logója alatt szóló, az 1967-es kultikus Pókember rajzfilm főcímdalának újrahangszerelt változatát.
És akkor a szereplők.
Tom Holland jó választás volt a még tizenéves Pókembernek, aki még esetlenkedik, tesztelgeti az erejét, ám ennek ellenére türelmetlenül várja, hogy végre nagyobb dolgokba is belecsapjon. Jól működött a barátját, Ned-et játszó Jacob Batalon is, bár néha hiányoltam egy Harry Osborn-t azért ő is megtette. Ott volt még Flash, aki a kigyúrt szemét izompacsirtából egy gazdag szemét sznobbá vált, de a félelmeim ellenére jóra sikerült. Az viszont még mindig zavar, hogy a 30 évesnek kinéző Marisa Tomei lett May néni, és hiába ponkodnak is ezzel, engem továbbra is idegesít
Hálisten a film nem vált egy Vasember 3.5-é, sőt, Robert Downey Jr. még kevesebbet is szerepelt mint amennyit vártam. A mentor-tanítvány szerep jól működött közte és Holland között, adott pár jó poént most is - bár azért érződik, hogy eléggé megviselt már a karakter -, és persze az új filmmel új Vasember felszerelés is járt. (Bár az kicsit álszent hogy nem veszi be a Bosszúállókba, mivel lényegében jelenleg nem is igazán van Bosszúállók: igazából csak ő meg Vízió maradt a tagok közül). Jó volt újra látni Happy-t is, és bár nem sokan kedvelik, én örültem hogy végre Gwyneth Platrow is visszatért egy jelenet erejéig mint Pepper, ha már a Polgárháborús utóforgatásos jelenetét nem rakták végül be.
Ott volt még Liz Allen, hogy felhasználjanak egy még filmekben be nem mutatott Pókember szerelmet. A színésznő jól alakított, de ez a szerelmi szál az előzőekhez képes elég kidolgozatlan volt. Ott volt még Zendaya is, aki elviselhető volt, de igazából csak azért szerepelt a filmben, hogy a Disney a tiniknek készült sorozataiból is belerakjon valakit. És ha a film végén tényleg arra utaltak, hogy ő lesz Mary Jane, akkor kicsit ideges leszek az írókra..
Ott volt még Flash, aki a kigyúrt szemét izompacsirtából egy gazdag szemét sznobbá vált, de a félelmeim ellenére jóra sikerült. Az viszont még mindig zavar, hogy a 30 évesnek kinéző Marisa Tomei lett May néni, és hiába ponkodnak is ezzel, engem továbbra is idegesít, de legalább a legvégén volt egy jó jelenete, amikor véletlen meglátja Peter-t Pókember jelmezben.
És akkor a gonoszok, mert a fél világot az érdekelte, hogy az elég sok érdektelen és középszerű gonosz után vajon milyen lesz a Batman által életre keltett Keselyű. Nos, szerintem az eddigi Pókemberes gonoszokhoz képest elfogadható, viszont az MFU-s gonoszokhoz képest rendkívüli, érthető motivációkkal. És az a jelenet, amikor kiderül hogy ő Liz apja kicsit megidézte számomra az első Pókember filmben amikor Norman Osborn kezd rájönni, hogy Pókember és Peter egy személy. Mellé bedobták a Rengetőt is a Pókember gonoszok közül, de ő csak azért volt ott, hogy néha zúzzon, nem erőltették másik főgonosznak és nem reklámozták agyon mint pl. A csodálatos Pókember 2-ben a Zöld Manót meg Rinót.
És még egy picit a stáblista utáni jelenetektől: az egyik felvázolja a következő film főgonoszát, a kompos jelenetnél is látható Skorpiót, bár mondjuk én jobban örültem volna valami Norman Osborn-os vagy egy Venom-filmes utalásnak; viszont a másik... ennyire szemét stáblista utáni jelenetet nem láttam még MFU filmtől. Konkrétan várnánk valami nagy dobást mondjuk a Végtelen háborúra, erre nem, megjelenik az iskolás tanvideókra leszerződött Amerika Kapitány, aki papol kicsit a türelemről, meg hogy nem mindig éri meg türelmesnek lenni. Ez még egy Deadpool filmtől okés lenne, meg is csinálták sokkal jobbra, de itt inkább kiégeti az embert.
És akkor a gonoszok, mert a fél világot az érdekelte, hogy az elég sok érdektelen és középszerű gonosz után vajon milyen lesz a Batman által életre keltett Keselyű. Nos, szerintem az eddigi Pókemberes gonoszokhoz képest elfogadható, viszont az MFU-s gonoszokhoz képest rendkívüli, érthető motivációkkal. És az a jelenet, amikor kiderül hogy ő Liz apja kicsit megidézte számomra az első Pókember filmben amikor Norman Osborn kezd rájönni, hogy Pókember és Peter egy személy. Mellé bedobták a Rengetőt is a Pókember gonoszok közül, de ő csak azért volt ott, hogy néha zúzzon, nem erőltették másik főgonosznak és nem reklámozták agyon mint pl. A csodálatos Pókember 2-ben a Zöld Manót meg Rinót.
És még egy picit a stáblista utáni jelenetektől: az egyik felvázolja a következő film főgonoszát, a kompos jelenetnél is látható Skorpiót, bár mondjuk én jobban örültem volna valami Norman Osborn-os vagy egy Venom-filmes utalásnak; viszont a másik... ennyire szemét stáblista utáni jelenetet nem láttam még MFU filmtől. Konkrétan várnánk valami nagy dobást mondjuk a Végtelen háborúra, erre nem, megjelenik az iskolás tanvideókra leszerződött Amerika Kapitány, aki papol kicsit a türelemről, meg hogy nem mindig éri meg türelmesnek lenni. Ez még egy Deadpool filmtől okés lenne, meg is csinálták sokkal jobbra, de itt inkább kiégeti az embert.
Tehát az új Pókember film közel sem hibátlan, viszont aki látni akarja hogy boldogul a hálószövő immáron otthon a Marvelnél az nyugodtan kipróbálhatja, nem hiszem hogy nagyot csalódna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése