(Deadpool & Wolverine)
Rendező(k): Shawn Levy
Író(k): Ryan Reynolds, Rhett Reese, Paul Wernick, Zeb Wells, Shawn Levy
Főbb szereplők: Ryan Reynolds, Hugh Jackman, Ryan Reynolds, Emma Corrin, Hugh Jackman, Matthew Macfadyen, , Karan Soni, Morenna Baccarin, Leslie Uggams, Rob Delaney, Hugh Jackman... meg megint Hugh Jackman...
Eredeti megjelenés: 2024. július 22.
Magyar bemutató: 2024. március 7.
Hello!
Fhu, rég csináltam ezt. Mármint nem az írást (jó, de, azt is, de az most más téma), hanem konkrétan az élménybeszámolók készítését. A blogon az utolsó a Marvel Kapitánynak szólt, haverommal közösen csinált blogra, a Film Oázisra meg egy Terminátor és egy Végjáték cikkel jelentkeztem, mindhármat 2019-ben csináltam. Szóval úgy 5 éve.
Persze tervben volt jópár, majdnem minden filmhez amit az elmúlt években moziban láttam, meg külön cikksorozatot is terveztem, de ezek végül mind elhaltak (kivéve egy a Batman: The Telltale Seriesről, csak ahhoz először végig akarom vinni a második évadot is). Ebben a kedvtelenség mellett nem egyszer közrejátszott az is, hogy nem éreztem túlzottan képesnek magam arra, hogy írjak róluk. Meg csomó film nem is hagyott bennem olyan mély nyomot, hogy tudjak mit írni róla.
Viszont volt egy film, amiről már a bejelentése óta száz százalékig biztos volt, hogy születni fog élménybeszámoló, mivel annak főszereplőjének hatása nem kicsit érezhető a blogon. Igen, természetesen az Egy cica 10 életéről a nagyszájú zsoldos harmadik mozifilmjéről van szó.
Deadpool karaktere jó régóta közel áll a szívemhez. A karakterrel sok más emberhez hasonlóan én is az X-Men kezdetek: Farkasbeli "változatával" találkoztam először, és annak a förtelemnek az egyetlen érdeme, hogy amiatt néztem utána a karakternek mert nincs az az isten, hogy a Marvel egy ilyen szart alkotott volna a képregényekben. El is olvastam pár magyarul a neten fellelhető képregényeinek fordítását és szembekerültem a 2013-as videojátékkal, amivel bár személyesen nem játszottam (meg a játékmechanikái elvileg nem is túl jók), de néztem belőle végigjátszást. És azon át is elkapott a negyedik falat döntögető humora és a senkit se kímélő, be nem álló szája, ami egy életre megszeretette velem Wade Wilson karakterét.
A 2016-os filmmel kapcsolatos fejleményeket így már a kezdetektől, a tesztfelvétel kiszivárgása óta figyeltem (amit állítólag maga Reynolds juttatott a netsztyeppe népe elé), és az első véres előzetese az, amit mai napig a legtöbször néztem újra. Aztán premier környékén rögtön meg is néztem, és bár objektívan egyáltalán nem tökéletes (sőt)... de ez az a film, amit képtelen vagyok objektívan szemlélni. Mert egy elég sötét korszakomban talált meg és húzott ki belőle, amiért nem győzök hálás lenni Reynoldsnak. (Meg a film napján ittam először XIXO-t, amit akkor meg is imádtam.) Plussz a díszdobozos kiadás volt életem egyik első Blu-raye, amit megvettem (pedig akkor még nem volt hozzá lejátszóm se).
Úgyhogy epekedve vártam a második filmet, amit a kreatív nézeteltérés miatt elküldött Tim Miller (az utána érkező produkciót elnézve nem teljesen kár) helyett a John Wicket társrendező David Leitch készített el (egyébként azok közül egyet se láttam még szégyenszemre). Ez meg is látszott a látványos akciójeleneteken, de az élmény már nem volt az igazi. A humor működött, de a drámai pillanatokkal nem volt egyensúlyba, a történetben hozott egy-két döntés nem igazán tetszett és igazából az egész film irtózatosan kaotikus volt - ami viszont tökéletesen illett a karakterhez. Úgyhogy így is fergeteges szórakozás volt (főleg a stáblistás jelenettel), de 10/10 helyett már "csak" 8/10 volt
A filmről anno írtam egyébkén élménybeszámolót Deathwish karakterén keresztül, itt található, de inkább ne olvassátok el - én megtettem és megbántam, konkrétan kompletten újraírnám az egészet.
Aztán vártam a harmadik filmet, de közbejött a Disney, aki eljátszotta az egyetlen lehetőséget, amivel megszerzi magának a Foxtól a mutánsok mozgóképes jogait: cakk-pakk megvette az egész Foxot. Ezzel az eleve szenvedő X-Men univerzum szépen kipurcant, majd a karakterek cameoszerepek keretein belül elkezdtek felbukkanni a Bosszúállók világában. Majd kiderült mikor csatlakoznak a mutánsok az MCU-ba, és ezt ráadásul épp a nagyszáju zsoldos régóta várt produkciója hozza el.
Ezt fokozta a bejelentés, hogy a Loganben elbúcsuzott Hugh Jackman is visszatér az ezúttal végre rendes nevén nevezett Rozsomák szerepében. Hugh és Reynolds ugyanis a barátságukat köszönhetik a Kezdeteknek ami nagyjából az egyetlen pozitív dolog ami abból a filmből származik... na jó, meg a belőle készült játék, és az internetes szivatásaik legendásak. Úgyhogy bár a Logan lezárása enyhén kifejezve szép volt, alig vártam hogy a nagyvásznon lássam ezt a két marhát együtt baromkodni.
Aztán kijöttek az első vélemények. Amik megosztóak voltak. Vagy nagyon imádták a filmet, vagy eléggé lehúzták.
Ez megcsappantotta a film iránti várakozásomat, de úgy voltam vele, hogy a saját szememmel akarom látni. Úgyhogy egy szabad hetet intézve hazautaztam és egyik barátommal közösen mentünk moziba megnézni.
Aztán láttam a filmet. És... nem voltam vele teljesen elégedett. De ez elég hosszú bevezető volt, kezdjünk is bele.
A történet szerint a Marvel válságba került a Végjáték utáni rengeteg nem túl jó döntés hatására, és a Marvelek által sikeresen összeszedték az első anyagi bukásukat is. Ezért Kevin Feige odavágott egy rakás zöldhasút Ryan Reynoldshoz, hogy a Free Guyos csávóval hozzák össze a fanservice-ek kánaánját, a kokszimokszi kivételével teljes szabadságot kapva.
Na jó, ez csak a valószínűsíthető háttértörténete a produkció elkészültének. A valós sztori szerint miután Deadpool a második film stáblistás jelenetében megmentett mindenkit főleg a nézőket a Zöld Lámpástól megpróbál elhelyezkedni egy csapatban, de sehova se kell. Ezután az elkövetkezendő években megpróbál normális állást szerezni - sikertelenül -, majd születésnapját ünnepelvén egyszer csak bekopog nála a Lokiban megismert TVA és magukkal viszik. A Deadpool univerzumához tartozó körzetet felügyelő Paradox az MCU-ba akarja vinni a Wade-et, mert fontos szerep van számára a Marvel jövőjében - ja meg mert Logan halála miatt haldoklik az univerzuma, amit Paradox felgyorsítva akar megsemmisíteni, hogy spóroljon a papírmunkán. Wilson ezt látva megpróbál szerezni egy új Rozsomákot, de pont egy olyat fog ki, aki magára hagyta az X-Ment, akiket utána levadásztak. A páros végül kiköt a Xavier gonosz ikertestvére, Cassandra Nova által vezetett Veremben - ahova a Lokiban az elpusztult világok kerülnek, hogy aztán Alioth megvacsorázza őket -, a páros pedig megpróbál kijutni onnan - meg közben néha egymásnak esnek.
Az utóbbi írja le igazán a filmet: ez a film a Deadpool és Rozsomák közti adok-kapokra épít igazán. Ez a legnagyobb erénye, hiszen a két karakter közti dinamika az esetek kilencven százalékában tökéletesen működik (aztán volt az a tíz, amiben fárasztó volt), de a probléma is ez a filmmel: annyira erre építettek mindent, hogy a sztori önmagában nem állja meg a helyét. Sajnos meglátszik, hogy öt író is dolgozott a filmen, túl sok ötlet van, amik nem alkotnak egy egészet. Emiatt nagyon kettős érzetem volt az egész iránt.
Ez a kettősség pedig leginkább a film nyitójeleneténél érződött számomra. Ugye felmerült a kérdés, hogy hogyan hozzák vissza Rozsomákot úgy, hogy ne sértsék meg a Logan befejezését. Hát, végül úgy döntöttek: sehogy, és a film elején kiássák a még Farkasként elhunyt karakter hulláját, majd Wade azt felhasználva gyilkolja le a TVA embereit, miközben az NSYNC "Bye Bye Bye"-ára - és konkrétan annak koreográfiájára - táncol. Ez pedig egyszerre volt gusztustalan és zseniális is: egyrészt szó szerint meggyalázták az egyik legjobb Marvel-film érzelemdús lezárását, ami tökös lépés volt, de engem eléggé zavart és nélküle is meg lehetett volna csinálni (ezen érzésemre esélyesen kihatott az, hogy barátomnak akivel néztem a Logan az egyik toplistás filmje, és felcseszte ez az egész, ez az érzés pedig rám is rámtelepedett - nem panaszkodásnak mondva, mert amúgy is zavart volna ez). Másfelöl viszont... mégis csak az egyik legszórakoztatóbb nyitójelenet az MCU történetében, és a megnézést követően tucatszor néztem újra a neten fellelhető részeket.
A zene... na a soundtrack az sose volt a Deadpool-filmek erőssége. Az első filmhez Tom "Junkie XL" Holkenberg által szerzett "izé" mai napig az egyik legrosszabb filmzene, amit valaha hallottam, a másodikhoz Tyler Bates által készített muzsika már jobb volt, de az is inkább csak háttérzenének funkcionált. Most se lett sokkal jobb a helyzet, Rob Simonsen zenéjéből viszont két szám kiemelkedik: az "LFG" című, a film főtémája, illetve a "Hideout", ami a film három legfőbb cameojánál hangzik fel. A licenszelt zenék listája viszont mindhárom filmnek az erőssége, és itt is jó számokat válogattak be, amik ráadásul jobban bele is vannak épülve a cselekménybe - a "Like a Prayer" alatti, egysnittes akciójelenet például az egyik legjobb, amit hosszú évek óta láttam.
A szereplők: Reynoldsra továbbra is úgy feszül Deadpool ruhája, mintha azzal jött volna a világra, szívét-lelkét beleteszi az elcseszett karakterbe, mely lássuk be, felhozta őt a tripla A-s színészek kategóriájába. Hugh Jackman pedig még mindig úgy hozza Logant, mintha ott se hagyta volna, és a humor mellett ő színészileg is komolyan odatette magát, egy jelenetben például olyan szinten lehordta Deadpoolt, hogy attól a teremben csönd kerekedett. Csak sajnálom, hogy ennek a variánsnak a sötét múltjába nem mentek bele, nem mutatták meg igazán, meg nem voltak tökösek, hogy meglépjék az Old Man Loganbeli történteket hozzá (amiben manipuláció által ő ölte meg az X-Meneket, itt csak hátrahagyta őket a sorsukra).
Az igazán jó viszont a Cassandra Novát alakító Emma Corin volt, aki láthatóan élvezte a pszihotikus kattant picsa eljátszását. Kár, hogy a karakterét eléggé elpazarolták - mint ahogy a legtöbbjüket. A Deadpool-filmekből visszatérők közül csak a Rob Delaney Peterje ad igazán hozzá a sztorihoz, Leslie Uggams Vak Alja meg még egy-két jó poénhoz hozzájárul. Morrena Baccarin Vanessája viszont teljesen felselegesnek érződik, csupán Wade érzelmi tölteteként van benne a produkcióban, meg a pár szétmenése is eléggé mondvacsináltnak érződik. Matthew Macfadyen Paradoxa pedig a színész alakítása miatt maradt emlékezetes, amúgy a karakter eléggé "meh" volt számomra.
A cameok se mind állják meg a helyüket, a Cassandra szolgálatában lévő mutánsok Pyro és Bulldózer kivételével mind csak azért vannak, hogy lemészárolják őket (sokukat elsőre észre se veszi az ember, mert nem ugyanaz játssza), élükön Kardfoggal, akinek csak minimálisan van itt több szerepe, mint az első X-Menben. Ugyancsak igaz ez az alternatív univerzumos Deadpoolokkal, akiket szintén jobban ki lehetett volna használni, egyedül a kedves variáns és a kutyus kapott nagyobb szerepet utóbbinak járna is az Oscar, mindenkit lepipált. Chris Evans Fáklyája szórakoztató volt, mégha az Amerika Kapitányos "beetetős" felbukkanása felesleges és túlnyújtott volt, nem hiszem hogy sokan hitték, hogy Rodgersként tér vissza. Bezzeg Doomot nem merték visszahozni. Dafne Keent pedig hiába volt jó újra látni (bár azt nem magyarázták meg ő hogy került a Verembe), mégse lett túl érzelmes a Logannel való találkozása, a tábortüzes jelenet is inkább okés volt.
Aztán ott volt a három harcos, akik Deadpool és Rozsomák segítségére lettek és akiket a Marvel pár nappal a premier után a hivatalos csatornáin is leleplezett a Comic-Con miatt, a szemetek: Elektra, Penge és Gambit. Elektra karaktere majdnem teljesen hidegen hagyott, jól csinálta Jennifer Garner az akciójeleneteket, de ennyi, a korábbi filmekben sem különösen szívleltem a karakterét. Penge felbukkanása már libabőröztető volt - úgy is, hogy én mai napig nem láttam teljesen egyik filmjét se -, Wesley Snipes még mindig jól hozza a karaktert, de annyira, hogy állítólag a Mahershala Ali főszereplésével készülő remake-et is dobnák érte. Az igazán kiemelkedő köztük Channing Tatum Gambitje volt, a színész Reynodshoz hasonlóan évtizedek óta kűzdött a szerepét, amit végül megkapott, de aztán a Disney-Fox akvizíció közbeszólt. Most viszont felvehette a karakter gúnyáját, és meg is hálája az érthetetlen akcentusán és jól koreografált akciójelenetein keresztül, tökéletes a szerepben, sokakkal együtt én is várom, hogy visszahozzák őt valahol.
Szóval őszintén szólva a Deadpool és Rozsomák nem tökéletes film, rengeteg a hibája, az első kettőnek nem ér a közelébe, sőt, ezen nevettem a három közül a legkevesebbet. És mégse tudom utálni, mert rengeteg kifejezetten szórakoztató pillanata van és a két karakter közti kémia végigviszi a filmet, a véres akciójelentek pedig még mindig nagyon jók. Egy nézést mindenképp megérdemel, akár moziban, akár Disney+-on.
Ja, és a stáblistás jelenetet ne várjátok végig. Szórakoztató Chris Evanst káromkodni látni, de ezért nem éri meg a legvégéig nézni a filmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése