(Incredibles 2)
Rendező(k): Brad Bird
Író(k): Brad Bird
Főbb szereplők: Craig T. Nelson, Holly Hunter, Sara Vowell, Huck Milner, Catherine Keener, Bob Odenkirk, Samuel L. Jackson, Sophia Bush, Brad Bírd
Eredeti megjelenés: 2018. június 15.
Magyar bemutató: 2018. július 5.
Idén a Disney egymagában és a Pixarral karöltve is egy-egy folytatást készít: egyrészt ott van a pár éve bemutatott Rontó Ralph 2. része, amiben a címszereplő az internetbe jut, valamint A hihetetlen család 2., amit a rajongók - köztük részben én is - már 14 éve várnak. Anno gyerekként vagy tucatszor néztem végig az első részt - sőt, emlékszem még a film előzeteseire, amik a régi Disney-s VHS kazettáimon voltak -, így ezt akartam az évi egy moziban nézett animációs filmemnek. Pár hete sikerült is eljutnom rá a moziba, ahol bár nem volt akkora a tömeg, mint a Gru 3-nál, de azért kellett rá várni eleget - de megérte.
A történet pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az előző rész abbamaradt: a szupercsalád a hirtelen feltűnt Aknakukaccal száll szembe, csakhogy ez nem sikerült túl jól és a sok kár miatt őrizetbe veszik őket, ráadásul a hősöket segítő programot is leállították. A Parr család tehát hihetetlenül nagy gondban van, és ekkor jelenik meg az iparmágnás
Nos, szerintem mindenkinek nagyok voltak az elvárásai a folytatással, és már az első kritikák alapján is azt lehetett hallani, hogy a film szinte mindet megugorta Persze próbáltam fenntartásokkal kezelni a dolgot... de igazuk volt, tényleg nagyon hihetetlen volt a film.
A történet összetett és értelmes, ami mondjuk a Disney-Pixar korábbi filmjeire és mind igaz, de most különösen. A film sokkal inkább szól a felnőtteknek a mondandója, a bemutatott szituációi, de persze közben nem felejt el a gyerekeknek is szólni - ezt mondjuk főleg Furival érik el.
Az akció... na az volt dögivel, és milyen jól festettek! Az első részt elég rég láttam (nem is emlékszem, hogy hány éve), de azért az emlékeimre alapozva sokkal jobban festettek a mostani akciójelenetek, azért meglátszik az a 14 év fejlődés az animáció terén is.
A zene... Michael Giacchino nagy főműve mindig is A hihetetlen család zenéje lesz a James Bondra emlékeztető főtémával és dallamokkal, most pedig ismét hozza a formáját. Bár annyira kiemelkedő dal nekem nem akadt, azért a filmmel együtt tökéletesen működtek.
És akkor a szereplők:
Nyulányka nagyon jó volt a hősködő anya képében, aki próbálja visszahozni a szuperek helyét a társadalomban és egyben választást adni a jövőben a gyerekeinek, de az igazán zseniális karakter Mr. Irdatlan. A családapa kűzdelmei és megmérettetései az otthoni munkában teljesen hihetőek és becsülendő a kitartása az egészhez, le a kalappal. A kölykök közül Will most nem sok szerepet kapott, Illanának a fiúügyei annál többet, de az igazi fanfavorit karakter mégis a cuki Furi volt, aki számtalan aranyos és kevésbé aranyos képességét mutatta be, amik egy mosómedvével történt harc során mutatkoztak igazán meg.
Igazából más karaktert nagyon nem tudnék kiemelni, a Weaver testvérek jók voltak a maguk kis ellentétjükkel, a család barátja, Fridzsiman se volt annyira rossz, akárcsak a családnak segítő Rick Spencer... de a mellékszereplők közül igazán talán csak Elza emelkedett ki ismét.
És akkor a gonoszok:
Az Aknakukacra nem fektettek annyira hangsúlyt, a film elején szerepelt egy picit aztán annyi... ellenben a hősök megszégyenítésén dolgozó Démonitor egész jól sikerült. Nem olyan remek, mint az első rész Szilánkja, de egész kellemes gonosztevő volt érthető indítékkal és egy idő után sejthető, de mégis jó csavarral szolgált.
Összességében megérte rá 14 évet várni, Brad Bírd ismét egy zseniális filmet tett le az asztalra. Bátran ajánlom megnézését - a Bao című rövidfilmmel együtt - kisebb gyerekkel, de igazából nélküle is, mert nagyobbaknak is teljesen élvezhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése