Jöjjenek hát ők.
+1 - Jack Napier(Gotham-es nevén Jerome Valeska)/A Joker
Mert ha a Jokert kihagytam volna egy ilyen listából, akkor lelkiismeretfurdalás lett volna úrrá rajtam (és az IP címem lenyomozásával megtaláltak volna a Joker fanatikusok, és a éjszaka közepén rám gyújtották volna a házat).
A bűnözés bohóc hercegével én először 5-6 éves koromban találkoztam a nagybátyámtól kapott Batman és Drakula rajzfilmben (amit harmadszorra tudtam teljesen végignézni ha jól emlékszem), és már ott érdekesnek találtam a karaktert - annak ellenére, hogy a rajzfilmben bődületesen hülyén nézett ki, és még vámpírrá is átváltozott.
De szeretem őt minden eddig látott alakításában, legyen az a Jack Nicholson féle sápadt holdfénynél táncoló, a Heath Ledger féle varázstrükkös anarchista, a Cameron Monaghan féle Jerome (bár őt még csak 1 rész erejéig láttam), és még a Jared Leto félének is akadtak jó pillanatai
És hogy miért nincs mindenki kedvenc gonosztevője nálam is az első helyen? Az oka nagyon egyszerű: annyira nem tudott megfogni a karakter. (Tedd le a kést, kérlek, ne, tedd le kést!)
A Joker lényegében a minden emberben ott rejlő sötétség és gonoszság teljes megtesztesülése, a káosz manifesztációja... és lényegében ennyi. A karakter ennyire egyszerű, és persze ennek ellenére nagyszerű, ezért is említettem meg +1-ként, de velem ennél jobban sajnos nem bírta megkedveltetni magát.
5. - Phillip Blake (aka Brian Blake)/A Kormányzó (David Morrissey)
Kevés igazán kidolgozott antagonista akad a The Walking Dead világában, de az egyik határozottan a Kormányzó (a másik Negan, de róla egyenlőre nem tudok nyilatkozni, a 6.évadnál szünetre küldtem a sorozatot).
A georga-i Woodbury nevű városka önjelölt vezetője, aki kívülről nyájasnak, keménynek és segítőkésznek tűnik, ezzel rejtve el azt a mérhetetlen rothadást, ami egyre obban taszítja el az épelméjűség határáról. A fickó, aki az apokalipszis előtt mások csicskája volt (a könyvekben meg még ennél is nyámnyilább és tohonyább), aki a káosz bekövetkezte után végre a vezért pozícióba léphetett. A városáért bármit megtesz, eme szent cél álcája mögött gyilkol, ellenségei levágott fejét pedig üvegtartályokba gyűjti trófeának - a maradékokat pedig a zombi lányának adja, akit úgy kezel mintha még élne.
És mégis, minden borzadályossága ellenére a készítők elérték, hogy megkedveljük ezt a pszihopata diktátort, sőt, a Kormányzó trilógiában (ami igazából 4 könyv, mert az utolsót két részbe szedték) nálam elérték, hogy inkább neki drukkoljak, mint a főszereplőnek szánt Lily Caulnak (amúgy tervezek ezekről a könyvekről is írni). Ehhez persze hozzásegített Davis Morrissey zseniális játéka, simán megérdemelne egy Golden Globe-ot érte.
4. - Oswald Chesterfield Cobblepot/A Pingvin (Robin Lord Taylor)
Igen, tudom hogy a Gotham-beli Pingvin nem igazán képregényhű. De ez nem érdekel, mert nekem ez a Pingvin sokkal jobban tetszik.
Még tavaly augusztusban néztem meg a Gotham első részét, amiben még nem szerepelt túl sokat, de már ott megnyert a karakter. Habár elismerem, hogy a Batman visszatérben Denny DeVito remekül hozta az undorító galád féreg szerepét, azért Robin Lord Taylor sokkal zseniálisabban hozta ezt a férget, aki látszólag mindenkinek behódol, valójában pedig mindenkit átver a saját érdekeiért, még a két maffiavezért is.
Általában nem szoktam a szinkron ellen lenni, de ha javasolhatom akkor a Gothámét mindenképpen felirattal nézzétek meg, mivel Taylor a hangjátékával is rengeteget ad hozzá a karakterhez. Külön elismerésem a zeneszerzőknek, akik egy remek, a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes-t idéző zenét írtak a karakterhez.
3. - Benjamin Linus (Michael Emerson)
A Lost - Eltüntek egy legnagyobb erénye az, hogy tele van rendkívülién jól megírt karakterekkel, akik sorát a sorozat egyik ellenlábasa, Benjamin Linus is gyarapítja.
A fiú, akinek anyja belehalt a szülésbe, a részegeskedős apja pedig részben őt is hibáztatta. A gyerek, aki kívülállónak érezte magát a többiek közt, ezért a gonosznak beállított szigetlakókhoz akart tartozni. Az ember, aki senkinek sem akart engedelmeskedni, aki az általa nemesnek beállított cél miatt az egész Dharma kezdeményezést kiírtotta, aki még az "örökbefogadott" lányát is feláldozza, csak hogy hatalmát megtarthassa. A szigeti Magneto, aki jót akart a népének, de csak káoszt okozott.
Michael Emerson a legjobb választás volt erre a szerepre, szinte az arcára volt írva, hogy egy manipulatív szemétláda, és bár a sorozat végére valamelyest megjavul a karaktere, azért még mindig megmutatta pár jelenetében, hogy csak magával és a hatalmával törődik igazán.
2. Eric Lensherr/Magneto (Ian McKellen, Michael Fassbender)
A mágneses mutánsvezér, aki a maga módján próbálja védeni népét az emberektől. Az X-Menek legnagyobb és legkidolgozottabb ellensége, aki megjárta a náci fogolytábort, bosszúhadjáratba kezdett sok fájdalma okozója ellen, majd a mutánsokat megérdemelt helyükre akarta rakni: az emberek helyére. X professzor egykori barátja, most legnagyobb riválisa, aki ennek ellenére tiszteli Xavier-t. (Nem mellesleg az X-Men: Az elsőkben hozzá írt zenék számomra a legjobb zenének számítanak.)
Magneto volt szerintem Ian McKellen legjobb szerepe (és most már A gyűrűk ura fanok is a halálomat akarják...), amit szinte lehetetlennek tűnt überelni... Fassbendernek mégis sikerült, de olyan szinten, hogy az egész második X-Men trilógiában ellopta a show-t a többi színész elöl. És bár lejárt a szerződése én még szívesen látnám őt a szerepben, mondjuk egy Genosha filmben, amiben megalapítja a mutánsok védőhelyének szolgáló szigetet.
1. Darth Vader (Jamer Earl Jones)
Mágnes Mihály simán megérdemelné, hogy elfoglalja a dobogó legfelső fokát, ám a Star Wars rajongásom miatt a szörcsögő Sith letaszította őt az Erővel a második fokra. (Igazából erre a helyre Eric Cartman-t szánnám, de ő nem számít gonosznak, hiába a rossz jelleme.)
Az első Star Warsos emlékem is hozzá kötődik, valamikor 4-5 éves koromban láttam valahol A Birodalom visszavág egy részét, ami pont az ominózus "Én vagyok az apád!" jelenet volt. A sötét nagyúr már ott megnyert magának, a páncélja mocskosul tetszett, és csak úgy áradt belőle a gonoszság. Még saját Dart Vader-es játékfigurám is volt, amivel sokat játszottam.
Ő volt a decemberben megjelent Zsivány Egyes egyik legnagyobb pozitívuma, a végén lévő lázadókon való rajtaütésén könnyező szemmel röhögtem. Megérdemli hát hogy az első helyen legyen.
Ennyi volt hát ez a toplista. Esélyes hogy valamikor a közeljövőben csinálok még egyet.
Köszönöm hogy elolvastad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése